2013. április 2., kedd

Festés, fényezés

Szerettem volna megúszni, de a  külső felület és laminálás sem sikerült a legszebbre, így hát marad a kozmetika.

Az építés során próbáltam odafigyelni, hogy a későbbiek folyamán ne kelljen a külső felületet festeni, hanem maradjon meg a fa eredeti erezetmintája és színe. A korábbiakban már ecseteltem, hogy nem sikerült jó minőségű rétegelt lemezt beszereznem és ez nem csak az anyagminőségre értendő, hanem a mintázatra is. Sok helyen találhatók benne megmagyarázhatatlan szürke csíkok és ráadásul a legfelső réteg olyannyira vékony, hogy egy erőteljesebb csiszolás hatására simán előbukkan második réteg, ami természetesen egészen más színű mint az első.

Sokat jártam a megfelelő festék után, de rá kellett jönnöm, hogy a legdrágább festék is hiábavaló, ha nem megfelelő a felület előkészítése. Mivel műgyantára kellett festeni, ezért arra gondoltam, hogy beszélek egy autófényezővel, mert ő majd biztosan tudja a tutit.

Jól sejtettem, kaptam  különböző instrukciókat és ötleteket, de igazán az alapanyag beszerzése okozott nehézséget. A spatula kitt és a szóró kitt beszerzése nem volt egyszerű. Mivel nem kellett nagy mennyiség ezért a netes rendelés a relatív magas szállítási költség miatt nem jöhetett szóba, a legtöbb festékbolt meg hétköznap 8-16-ig van nyitva és ez nekem így munkaidőben gondot okoz.
Végül nagy nehezen találtam egyet üzletet ahol volt spatula kitt, de szóró kittet sehol sem tartanak, mert elmondásuk szerint mindig rájuk szárad :-) 

A műveletre egy egész napot szántam. Reggel 7-kor nekiálltam a csiszolásnak, ami egészen délid tartott. Minden tiszteletem a karosszériásoké és a fényezőké, mert én bizony rühellek csiszolni!


Alapos portalanítás és zsírtalanítás után jöhetett a spatula kitt. Ez is két komponenses mint a műgyanta, tehát nekiálltam kikeverni egy keveset. Gyenge kezdőnek éreztem magam a gyanta után, hiszen ez a kis  adag kitt olyan gyorsan rám kötött, hogy még a spatuláról sem tudtam leszedni rendesen. Úgy kellett lecsiszolnom róla a rákötött darabokat. Rájöttem, hogy sokkal kevesebb edzőt kell hozzákevernem és akkor nem lesz probléma. 
Szép tenyérnyi foltokat kentem az egyenetlen felületekre, majd lehúztam a felesleget és kb. fél óra száradás után jött a csiszolás. Ezt ismételgettem párszor, míg nagyjából sima felületet kaptam és amíg meg nem untam.


Végső portalanítás után jöhetett a festék. Szóró pisztollyal szerettem volna felhordani, de a pisztoly eléggé fröcskölt bárhogy is állítottam rajta és tisztítottam ki, valamint a kompresszorom sem bírta sokáig egy szusszal, így maradt a lakkozóhengeres megoldás. Legalább nem csináltam nagy mocskot a garázsban és a festés is viszonylag egyenletes lett.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése