A hajó két fontos elemét elkészítettem addig, amíg az ideiglenes anyaghiány hátráltatja a hajótest továbbépítését.
Azon tanakodtam, hogy mi lenne a legjobb anyag az uszony és kormánylapát céljára. Vannak akik ezt is rétegelt lemezből készítik, viszont akkor legalább két 10 mm-es réteget kell ahhoz összeragasztani, én pedig erre sajnálnám a drága epoxit. Körülnéztem tehát otthon mi az, ami alkalmas lehet erre a célra. Nem kellett sokat kutatnom és rátaláltam a tökéletes anyagra: kormánylapát tekintetében az építkezésből megmaradt hajópadló darabok tűntek a legjobb választásnak, az uszonnyal viszont bajba voltam. a 24 mm-es hajópadló anyag túl vastag ahhoz, mert gyalulás nélkül nem fért volna bele a már elkészített swert szekrénybe. :-( A kazánházban az elfekvő cuccaim között viszont ráleltem a TV szekrény egyik kivehető polcára, ami feleslegessé vált akkor, mikor a karácsonyra kapott hifim nem fért bele. Isten áldja az Ikeát! :-) Csupán csak annyi volt a bibi, hogy nem tette ki az uszony teljes hosszát, de sebaj, mert a ragasztással sikerült megtoldani.
A kormánylapát széleségét négy hajópadló darab adta ki, így ezeket a csapolások mentén össze kellett ragasztanom vigyázva arra, hogy el ne csavarodjon. Emiatt kénytelen voltam spanifer és szorító kombinációját bevetni a kívánt cél érdekében.
Ugyan ezt a technikát alkalmaztam az uszony hosszanti megtoldásához is.
A kifolyt ragasztó eltávolítása és a durva csiszolás után berajzoltam, majd kivágtam a kívánt formát. Gyalugéppel és rezgő csiszolóval áramvonalassá tettem, hogy a vízben kevesebb ellenállást tanúsítson.
Ahhoz, hogy az uszonyt a felhajtóérő ne tolja vissza muszáj némi nehezéket beépíteni. Ez ugyan nem helyettesíti a tőke sújt, de azt mondják, hogy a kicsi is számít valamit a stabilitásban.
Az uszony alsó felére fúrtam egy 100 mm átmérőjű lyukat, és belűről sugár irányban csavarokat helyeztem el. Ezekhez köt hozzá a nehezéknek szánt ólom, amivel kiöntöm
Ahhoz, hogy az uszonyt a felhajtóérő ne tolja vissza muszáj némi nehezéket beépíteni. Ez ugyan nem helyettesíti a tőke sújt, de azt mondják, hogy a kicsi is számít valamit a stabilitásban.
Az uszony alsó felére fúrtam egy 100 mm átmérőjű lyukat, és belűről sugár irányban csavarokat helyeztem el. Ezekhez köt hozzá a nehezéknek szánt ólom, amivel kiöntöm
A kiöntéshez gázégőt használtam. Olyat, amivel a rézcsöveket is forrasszá a fűtésszerelők. lehet jobb lett volna egyben felolvasztani az ólmot edényben, de nem mertem erre semelyik konyhai lábasunkat befogni és a konyhát sem akartam összeólmozni. Tehát egyfajta csöpögtetős módszert alkalmazva szép lassan feltöltöttem a lyukat, majd a felesleget reszelővel eltávolítottam.
Ezután az uszonyt és a kormánylapátot is lamináltam üvegszövettel az igénybevétel miatt
Bár csak már hasítanák a vizet valahol...
Az arányok érzékeltetése miatt készítettem egy fotót a hajótestről a legénységem egyik tagjával ;-)