Akkor tudod meg igazán, hogy jó lett amit csináltál, ha kellő ideig használod és még akkor is úgy gondolod, hogy megérte.
A nyáron szerencsére az időjárás kegyes volt és többször is alkalom nyílt tesztelni a hajót. Az első próbálkozások igazából csak a vitorlás tudásom fejlesztéséről szóltak. Örültem, hogy egyáltalán arra megy amerre én akarom és nem potyogok be a vízbe. Nem igazán tudtam odafigyelni magára a hajóra, arra, hogy miként viselkedik a vízen, mennyire stabil és mennyire gyors.
Az első igazinak nevezhető próbaút a II. Amatőr Hajóépítő Találkozón volt, ott ugyanis egyből egy vitorlás verseny közepébe csöppentem. Mondanom sem kell erősen remegett a térdem mielőtt vízre szálltam. A verseny szervező eligazításán csupa olyan szavak hangzottak el amiket akkor még nem is hallottam és miután elindultunk a kitűzött pálya felé már csak azt figyeltem, hogy ki lesz az a versenyző aki után eredhetek. Rajtam kívül szinte mindenki vitorlázott már és nagyjából képbe voltak a pályával én pedig jobban izgultam mint az érettségimen és azt se tudtam, hogy pontosan merről fúj a szél :-)
Végül talán utolsó előtti lehettem de amire a legbüszkébb voltam, az az volt hogy nem kellett kimenteni a vízből.
A verseny után már önfeledten tudtam gyakorolni és egy kicsit odafigyelhettem magára a hajóra is.
Az első tapasztalat az volt, hogy ugyan a mezőnyben voltak kisebb testű hajók de az enyém elég jól úszott a többivel. A vitorlával viszont voltak problémák.
Már az első útján készült fotókon is látszott egy csúnya ránc a vitorla közepén, de most, hogy nagyobb szélben folyamatos haladásnál figyeltem sajnos egyre csúnyábban festett. Az esztétika annyira nem zavart, viszont ezáltal a kezelése is nehézkessé vált. Este aztán a többiekkel megvitattuk, hogy mi lehet a gond, de a vélemények megoszlottak.
Többen azt mondák, hogy az anyaggal van a probléma, mert az a szövet amiből készítettem nem igazán erre van kitalálva. Mások azt mondták, hogy a száliránnyal van gond, mert ahogy kifeszül a szélnyomástól pont rossz irányba enged az anyag és ezért ráncosodik. Valaki azt javasolta, hogy készítsek hozzá baum-ot ami alul kifeszíti, így hatékonyabb is lesz. A fórumon már azt javasolták, hogy szabjam ki újra.
Az összes vélemény figyelembe véve végül amellett döntöttem, hogy egy kisebb átalakítást fogok végezni rajta és meglátjuk javul-e a helyzet.
Egy ingyenesen letölthető vitorlatervező szoftverrel próbálkoztam, ami viszonylag egyszerűen kezelhető. Különféle paramétereket lehet megadni és a végén az eredmény egy konkrét szabásminta.
Innentől kezdve már csak annyi volt a teendő, hogy újra szét vágtam a vitorlát és a minta alapján megnyirbáltam egy kicsit. Ezután már csak egy megértő és nem utolsó sorban varrni is tudó feleség kellett aki újra használhatóvá varázsolta a "hajtóművet" ;-)
Izgulva vártam, hogy mikét fest majd az átdolgozott verzió. A balatoni nyaralásunk alkalmával több ízben is sikerült letesztelni és csodák csodájára klasszisokkal jobban festett mint azelőtt. Teljesítmény javulásról sajnos nem tudok beszámolni, mert a vitorlázó tudásom még nem olyan szintű, hogy ezt objektíven megítélhessem, de egy biztos: Szabás és szabás között igenis nagy különbség van (mint ahogy látható ez akár a farmergatyák esetében is :-)
Összességében elégedett vagyok a módosítással. Tökéletes ugyan nem lett és a vitorla anyagból sem lehet sokkal jobbat kihozni, de legalább gazdagodtam egy tapasztalattal és nem volt jelentős költség a tanulópénz.