Különös gondot fordítottam az árboctartó kialakítására, hiszen ez a hajó egyik legnagyobb igénybevételnek kitett része.
A tervek szerint keményfából javasolják a kialakítását, így hát ismételten utána kellett néznem valami elfekvő anyagnak a háztartásban. Nem kellett sokat keresgetnem, mert a gyerekeim által lepusztított mászóka padlói megfelelőnek bizonyultak erre a célra és hál istennek nem tüzeltem el mindet a télen. Jóféle akác pallókat hosszas gyalulás után méretre vágtam, és elkészítettem belőle a két oldalmerevítőt.
Az árboc maga alumínium csőből készül és úgy tervezem, hogy a könnyebb szállítás végett egyszerűen lehajtható lesz.
A két oldalmerevítőt felül átfúrtam. Ez lesz a forgáspont, amin keresztül lehajtom. Alul pedig a fenéklemez közepén végigfutó léchez lesz hozzákötve és egy csappal fogom a felállított árbocrudat alul rögzíteni. Az oldalmerevítőket az első üléshez rögzítettem szintén keményfából készített pántokkal (ez utóbbiakat háromszor kellett elkészítenem, mert a csavarozás alkalmával sikerült elrepeszteni :-( Hiába, ez a tanulópénz). A szerkezet rögzítve van még a fenéklemezhez, az első keresztmerevítőhöz és az üléshez is.
A koszorú- és hablécek feladata a hajó szélének merevítése. Ez adja meg a hajó ívét.
Egy kedves barátom, aki asztalos elkészítette nekem ezeket a léceket borovi fenyőből. Ez kellően kemény, viszont nem olyan nehéz mint egy keményfa. Először a külső (koszorú) lécet ragasztottam fel, de pár helyen kénytelen voltam csavarral rögzíteni. Esztétikai szempontból besüllyesztettem a csavarokat és fatiplivel zártam le a lyukat.
Belső peremre előre felragasztottam a távtartókat, amikhez a hablécet rögzítem. A távtartók tovább merevítik a hajó peremét hajlítás szempontjából, hiszen így a szélső szál távolsága nagyobb. Praktikus is, mert bármit oda lehet rögzíteni.
Nem volt egyszerű mutatvány pontosan beszabni a hablécet. Nagyon féltem, hogy el fog törni miközben bepasszintom, de a végén egész jól sikerült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése