A nyári meleg a legalkalmasabb erre a feladatra és én ezt most ki is használom!
Régóta készülök arra az alkalomra, amikor a külső vízálló réteget megkapja a hajó. Ez egy kényes pontja az építésnek egyrészt azért, mert egyszerre kell homogén és esztétikus bevonatot képezni, másrészt meg a szilárdságnöveléssel is muszáj foglalkozni. A folyamat összetettsége miatt úgy döntöttem, hogy erre egy egész napot rászánok.
A hétvége nyár lévén tabu, ezért egy jól irányzott szabadsággal készültem erre a műveletre. Reggel nekiálltam és átfordítottam a hajótestet ...hát nagyom nem volt őszinte a mosolyom utána. A lényeg, hogy túl vagyok rajta és kezdődhet a felület előkészítés.
Első és legfontosabb feladat a ragasztást segítő rögzítőcsavarok eltávolítása és a visszamaradt lyukak, valamint az illesztési hézagok kitöltése sűrű ragasztóanyaggal. Azt terveztem, hogy meghagyom a rétegelt lemez eredeti színét kívül is, ezért a felületi hibákat el kell tüntetnem valahogy és erre a célra a maradék lemez felületéről lecsiszolt finom port volt a legalkalmasabb. Ezt kevertem hozzá a ragasztóhoz színezékként. Az előző bejegyzésekben már említettem, hogy mennyire utálok csiszolni. Ne tudd meg, hogy mennyit kell bőgetni a csiszolót pár grammnyi por miatt!
A lényeg, hogy a sötétbarna tutyi egész jól fog passzolni a laminált hajó színével (legalább is remélem)
Arra azért nem számítottam, hogy szinte az egész napot elvette a felületkezelés és a rések kitöltése. A legnagyobb fazékidejű térhálósítót kevertem a ragasztóhoz, de még így is sokat kellett várni a teljes kötésre. Ezek után még a felesleget le is kell csiszolni és ez sem lesz villám művelet. A ragasztó száradási időt az árboc anyagának előkészítésével töltöttem, ami a következő bejegyzésben lesz majd olvasható :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése